Az USA-ban 2020. május 1-én kiadott elnöki rendelet (Executive Order, a továbbiakban: EO) a villamosenergia-rendszer legmagasabb feszültségszintű részeit, a rendszer gerincét adó ún. átviteli hálózatot helyezte a kiberbiztonság fókuszába. Bár a Trump elnökségének végére eső EO sorsa hányatottan alakult (késett, aztán végül elmaradt a végrehajtási rendelet kiadása, Biden elnök 90 napra felfüggesztette, majd ismét hatályba helyezte), de az utóbbi hónapok fejleményei azt valószínűsítik, hogy az EO változatlan tartalommal hatályban marad, de az sem zárható ki, hogy akár tovább is szigorodik.
Ugyanakkor erősödnek azok a hangok, amelyek az átviteli hálózat mellett/helyett a hatalmas terjedelmű, de az USA-ban rendkívül széttagolt elosztóhálózat kibervédelmét erősítenék.
Pl. a GAO (U.S. Government Accountability Office) májusi jelentése szerint:
„A Government Accountability Office report issued last month warned that the U.S. grid’s distributions systems “are growing more vulnerable, in part because their industrial control systems increasingly allow remote access and connect to business networks.”
Ráadásul az elosztóhálózatra nem kötelező érvényűek a NERC (North American Electric Reliability Corporation) kiberbiztonsági szabványai.
Fogyasztói hatásait tekintve a legnagyobb energiaáramokat kezelő átviteli hálózat támadása, kulcselemeinek kiejtése járhat a legsúlyosabb következményekkel.
Ugyanakkor a mindenekelőtt a megosztott és megújuló energiatermelés, valamint tárolás térhódítása, ezzel a villamosenergia-rendszerekben zajló paradigmaváltás nyomán
az elosztóhálózat is egyre fontosabb szerepet játszik.
E változás együtt jár a digitális technológiák robbanásszerű terjedésével, ezzel a támadási felület lényeges növekedésével is. Az átalakuló villamosenergia-rendszerekben egyre nagyobb szerepe lesz a smart meter-eknek, smart grid-eknek, microgrid-eknek és az ezeket rendszerbe foglaló elosztóhálózatnak. Mindez indokolhatja az elosztóhálózat védelmének erősítését.
Ma talán még igaz lehet, hogy az átviteli hálózat támadása okozhatja a legnagyobb társadalmi hatásokat. De
relatíve rövid idő – 10-20 év – elteltével az elosztóhálózati összetevők kiterjedt kompromittálásának hatása egyre komolyabb társadalmi hatásokkal is járhat.
Mi a véleményetek?
Szívesen vesszük a fentiekkel akár egyetértő, akár azokkal vitatkozó üzeneteket. Ezekre pl. újabb posztban reagálva akár érdemi szakmai eszmecsere is megindulhat.